ADMIRAL GRAF SPEE- 1934-1939

1934-ben az utolsó és legmodernebb zsebcsatahajóként  (páncélos nehézcirkáló) bocsátották vízre, 1936. január 6-án állt szolgálatba. 28,5 csomós sebessége jóval meghaladta az akkori nehézcirkálók sebességét. 1938-ban szerelték fel radarral.

1939. augusztus 21-én Admiral Graf Spee Hans Langsdorff kapityány vezetésével kihajózott az óceánra. Szeptember 26-án a Graf Spee találkozott ellátó hajójával, az Altmarkkal, amely feltöltötte üzemanyagtartályait, illetve élelmiszer és ivóvíz utánpótlást hozott. Négy nappal később a hadihajó elfogta a Clement nevű 5000 tonnás brit tartályhajót, amely 1200 tonna paraffint szállított New Yorkból Fokvárosba.  A Spee különleges kommandója a tartályhajó fedélzetére lépett, a kapitányt és a főmérnököt a támadó hajóra szállították, a legénységet a mentőcsónakokba parancsolták. A Clementen robbanótölteteket helyeztek el, amelyek nem robbantak fel, így aGraf Spee torpedókkal, majd a 280 mm-es lövegekkel elsüllyesztette a tartályhajót. A Speeértesítette a brazil partiőrséget a hajótöröttekről, azonban az üzenetet az Admiral Scheer hajó nevében küldte. Október 5-én újabb hajó került a Spee látókörébe, a 4651 tonnás Newton Beechteherhajó. Rakománya kukorica volt, s Fokvárosból tartott Newcastle-ba. Langsdorff a hajóra egy erős csapategységet küldött, s tervei szerint a hajót Németországba akarta küldeni hadizsákmányként. Két nappal később a Spee találkozott a brit Ashlea-vel. A 4000 tonnás hajó Fokvárosba, majd Liverpool tartott. A hajó elfoglalása után az egész legénységét a Newton Beech-re szállították, a hajót pedig elsüllyesztették. Két nappal később, a legénység evakuálása után a Newton Beechet is a tenger fenekére süllyesztették, mivel üzemanyaga fogytán volt, illetve őrzése nagy terhet rótt volna a Spee legénységére. Október 10-én a Spee elfogta a 8000 tonnás Huntsmant. A hajó Calcuttából tartott Liverpoolba, szőnyeget, jutát, teát és trópusi öltözéket szállított. A legénységet nem tudták elhelyezni, így a Huntsmant a Spee követésére kötelezték. A Spee eltávolodott a fogoly hajótól, és feltöltette tartályait, illetve készleteit az Altmarkkal. Újabb találkozóra október 17-én került sor, ekkor a Huntsman rakományának nagy részét, illetve a Huntsman, az Ashlea és a Newton Beech legénységét áthajózták az Altmarkra. A szállítás végeztével a Spee robbanótöltetek és gránátok segítségével elsüllyesztette a Huntsmant. 

Október 22-én a Graf Spee felderítő repülőgépe megtalálta aTrevanient. Az 5000 tonnás gőzös Fokvárosból hajózott ki, s a német hajó jelzése ellenére leadta rádión a támadás tényét és pontos helyzetét. A Graf Spee erre tüzet nyitott lövegeiből, s a rádióantennák mellett a gőzöst is súlyosan megrongálta. A legénységet evakuálták, majd a Trevanien elsüllyedt. Hat nappal később a Spee újból találkozott az Altmarkkal, ahova – a tisztek kivételével – átszállították az újabb foglyokat.

November 15-én a 700 tonnás, Africa Shell nevű tartályhajó került aSpee útjába. A hajó Madagaszkárról tartott Lourenço Marques kikötője felé, s a Speet látva portugál felségvizekre menekült. A nyersolaj reményében Langsdorff mégis megtámadta a tartályhajót, ám az üres volt, így elsüllyesztették. Másnap a Spee megállította a Mapia nevű holland gőzhajót, és iratainak formális ellenőrzése után továbbengedte. Langsdorff ezzel a hadicsellel tervezte azt biztosítani, hogy a szövetséges haderő a nyugat-afrikai vizeken keresse hajóját, a Graf Spee pedig tovább hajózott a dél-atlanti vizekre. November 26-án a náci hadihajó ismét találkozott az Altmarkkal, és feltöltötte készleteit, illetve üzemanyagot vételezett.

December 2-án a Spee keresztezte a 11 000 tonnás brit Doric Star hűtőhajó útját, amely Fokvárosból Freetown-ba tartott. A legénység elhagyta a hajót, a távírász pedig leadta a támadás helyszínének koordinátáit. A Graf Spee kommandója a Doric Star fedélzetére lépett, a mentőcsónakokban lévő legénységet pedig a német hadihajóra deportálták. A brit hajó birka-, illetve bárányhúst és sajtot szállított, amit a kapitány néhány bála gyapjúval álcázott, így a Graf Spee az értékes élelmiszerkészlettel együtt küldte hullámsírba a hajót.

A Doric Star vészjelzései után a térségbe érkezett a szövetséges erők „Force H” (Sussex és Shropshire nehézcirkálók) és „Force K” (Renown páncéloscirkáló és Ark Royal repülőgép-hordozó) köteléke, azonban a Graf Speenek sikerült idejében távoznia.

A menekülő német hajó a Doric Star elsüllyesztésének helyétől mindössze 150 mérföldnyire rátalált a 7900 tonnás brit Tairoa gőzösre, amely húst, sajtot és vajat szállított Ausztráliából Angliába. A hajó megtámadása előtt azonban a Spee hidroplánja megsérült, s kiemelése a tengerből két órát vett igénybe, ezalatt a Tairoa leadta helyzetét és egy segélykérő hívást. A Spee kommandója a gőzös fedélzetére lépett, legénységét elszállították, a hajót elsüllyesztették.

December 6-án a Graf Spee találkozott az Altmarkkal, s készletei feltöltése után újabb 144 foglyot bízott az ellátóhajóra. Másnap a náci hadihajó elérte az angol Streonshaln gőzöst, amely gabonát szállított Dél-Amerikából Angliába. Elsüllyesztése előtt legénységét evakuálták. A hajó elsüllyesztésével a Graf Spee által elsüllyesztett hajók vízkiszorítása meghaladta az 50 000 tonnát.

1939. december 13-án a Rio de la Plata folyó torkolatánál feltartóztatta egy ellenséges hajókötelék, amely zászlóshajóként az Exeter brit nehézcirkálóból, az Ajax könnyűcirkálóból és az új-zélandi Achilleskönnyűcirkálóból állt. A tengeri ütközet során az Exeter, 61 halálos áldozatot és 23 sebesültet szerezve súlyosan megrongálódott, emiatt vissza kellett vonulnia az ütközetből. Azonban húsz ellenséges találat után, 36 halálos áldozatot és 60 sebesültet szerezve az Admiral Graf Spee is súlyosan megrongálódott, ezért a csatát otthagyva behajózott az montevideói kikötőbe, a semleges Uruguayba. Itt kezdetben 24 órára kapott menedéket, amit urugayi elnöki rendelettel később 72 órára terjesztettek ki. A montevideói kikötőben szabadon engedték a kereskedelmi hajók legénységét, akiket korábban, hajójuk elsüllyesztésekor az Admiral Graf Spee fedélzetére vettek.

Bár a hajó a továbbra is harcképes maradt, kérdéses volt, hogyan viselné el a nyílt tenger heves időjárását. További problémát jelentett, hogy az egyik találat megsemmisítette a fedélzeti konyhát és pékséget, szinte lehetetlenné téve ezzel a legénység további ellátását.

Miután a 72 órás határidő lejár, 1939. december 17-én az Admiral Graf Spee, legénysége egy részével elhagyta a kikötőt. Bár még 80 percnyi ágyúzáshoz elegendő muníciója maradt és mindössze három brit cirkáló várakozott rá a kikötőn kívül, Langsdorff kapitány, túlbecsülve a brit hajókötelék erejét, a montevideói kikötőtől 4 mérföldnyire inkább felrobbantotta saját hajóját, mintsem hogy egy reménytelennek hitt küzdelemben feláldozza legénységét. A hajó elsüllyesztését több ezer kíváncsi érdeklődő nézte végig a partról, és a kiégett roncs teteje még napokig látható volt a vízfelszín felett, ahogy lassan belesüllyedt az iszapba.

Az uruguayi hatóságok engedélyével a hajó legénysége argentínai fogságban várta ki a háború végét, bár egy részük argentin szimpatizánsok segítségével hazatért és részt vett a háború további eseményeiben. Sokan a háború után is Argentínában maradtak. Három nappal az Admiral Graf Spee felrobbantása után Langsdorff kapitány Buenos Aires-i szállodaszobájában főbe lőtte magát.

 

 

 

Oldal: Admiral Graf Spee
Német rombolók,nehézcirkálók és U-boat-ok a II. világháborúban - © 2008 - 2024 - nemethajok.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat